Az anyaországtól, az anyanyelv iskolai tanulásától, színvonalas gyakorlásától elzárt magyar közösség egyre inkább szükségét érezte egy szervezet létrehozásának, amely segít lehetőséget és értelmet adni a magyarság vállalásának. Az 1968-ban hivatalosan megalakult új egyesület alapszabályban rögzítette a legfontosabbakat. Neve Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (rövidítve BMKE) lett, székhelye Felsőőr. Működési területükről kinyilvánították: „Az egyesület kulturális és társasági egyesület. Politikai és vallási célkitűzése nincsen és nem törekszik anyagi nyereségre. Az egyesület tevékenységi tere Burgenland szövetségi tartomány egész területét öleli fel.” Részletesen megfogalmazták az egyesület céljait: „a burgenlandi magyarok jogainak megóvása; a magyar nyelv és kulturális örökség fenntartása és ápolása, ezen belül hagyományőrző művészeti együttesek támogatása; társasági összejövetelek, előadások, kirándulások szervezése; közlöny kiadása, valamint könyvtár létrehozása, gyermektáboroztatás mint nyelvtanulási lehetőség biztosítása; a magyar nyelv és kultúra ápolását célzó tanfolyamok szervezése; a magyar nyelv iskolai oktatásának segítése; tudományos és művészeti értékek feltárása és újak létrejöttének segítése; más hasonló célkitűzésű egyesületekkel való együttműködés, kapcsolatok kialakítása és elmélyítése; irodalmi művek, könyvek és folyóiratok kiadása és terjesztése.” Az első taggyűlésen megválasztották a vezetőséget: elnök az alsóőri származású Moór János iskolaigazgató lett, alelnök pedig az őriszigeti születésű Szeberényi Lajos gimnáziumi tanár. Kezdetben az Egyesület taggyűléseit vendéglőkben tartotta, külön irodája nem volt, ki-ki otthon végezte a reá jutó feladatokat. Az első hivatalos irodát a Fuith-házban alakították ki, amit azóta lebontottak (helyén ma a Billa áruház áll), majd a patak parton lévő kis házban, aztán, a Schulgasse 3. számú lakóház 1. emeletén, jelenleg - 2004 júniusa óta - a Wiener Str. 47. alatt található a BMKE székháza. Bár az alapító okirat rögzíti, hogy a Kultúregyesület „nyereségre nem törekszik”, természetesen anyagi források megszerzésére igen, hiszen önmaga fenntartását, vállalt feladatainak minél színvonalasabb ellátását hosszabb távon csak így képzelheti el. Eleinte csupán a tagdíjakra lehetett támaszkodni, majd a Magyar Népcsoport Tanács megalakulása után a BMKE legjelentősebb anyagi forrása az állami támogatás lett. Ez alkalmanként kiegészül más forrásokkal is, mint pályázatok útján elnyert pénzek. A BMKE eddigi elnökei, Moór János, Szeberényi Lajos, Tölly Julianna, majd dr. Plank József díjazás nélkül adták szabadidejüket és munkájukat a magyar közösségért. Hozzájuk hasonlóan, s függetlenül attól, hogy egyesületi tagok voltak-e, vagy sem, a magyar munkát önzetlenül és eredményesen támogatták a különböző egyházak papjai is: dr. Gyenge Imre felsőőri református, dr. Teleky Béla őriszigeti evangélikus, dr. Galambos Iréneusz alsóőri katolikus lelkipásztor. Az egyesület együttműködést folytat más hasonló célú egyesületekkel és baráti kapcsolatot épített ki a másutt „kisebbségben” élő magyarok egyesületeivel. A BMKE képviselteti magát mindazokon a fórumokon, amelyek a nemzetiségiek érdekeinek védelmében jöttek létre. Így tagja az Ausztriai Népcsoportok Központjának (ÖVZ Österreichisches Volksgruppenzentrum). A burgenlandi magyartanítás egyik alapvető gondja az volt, hogy olyanoknak kellett a nyelvet tanítani, akik maguk azt iskolában sosem tanulták. A kultúregyesület a magyar nyelv iskolai oktatásának segítéséért felvette a kapcsolatot a szombathelyi főiskolával, amelynek keretein belül lehetőséget kaptak a magyart tanító pedagógusok szakmai továbbképzésre. Ezen túl állandó harcot folytatott az Egyesület azért is, hogy a magyar nyelv tanítására magyarországi tanárokat is lehessen alkalmazni. Mára ez is megvalósult. Tankönyvek, szótárak, lexikonok, kézikönyvek, magyar szépirodalmi művek, hanganyagok, videofilmek beszerzésével és ajándékozásával is segíti az Egyesület az iskolai magyartanítást. A nyelv gyakorlásának, s főleg a nyelvtudás fejlesztésének fontos eszköze az olvasás. A magyar közösséget saját eseményeiről anyanyelvén tudósítani azonnal sikerült: a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület az első évtől, 1968-tól megjelentette az „Őrség” című lapot. E lap fokozatosan folyóirat jellegűvé vált, s a hírközlés szerepét átvette az „Őrvidéki Hírek”, amelyet korábban ritkábban, ma kéthavi rendszerességgel ad ki az egyesület. 1993-ban indította útjára a kultúregyesület a Hírhozó című, kizárólag magyar nyelvű gyermeklapot. Ez a lap 2005-ig a tanév minden hónapjában megjelent, s az egyesület eljuttatta az iskolákba is, így hozzájutott minden olyan diák, aki Burgenlandban szervezett magyartanításban részt vett. A Hírhozót felváltotta a „Napocska” című gyermekújság, mely 2005 tavaszától 2010 nyaráig a tanévben havonta egyszer jelent meg. 2011 tavaszától 2013 nyaráig a kéthavonta megjelenő „Minimulti magyarul” című kiadványt a Burgenlandban magyarul tanuló általános iskolás diákok számára bocsátotta rendelkezésére az egyesület. Hosszú évtizedeken keresztül magyar könyveket nem lehetett kapni a boltokban, s a határon túlra sem lehetett csak úgy érte menni, mint ma. Ezért is volt szükség a könyvtár létrehozására. A könyvtár alapjául az a könyvanyag szolgált, amelyet a Bécsi Magyar Kultúr- és Sportegyesület a Burgenlandi Magyar Kultúregyesületnek ajándékozott. A kultúregyesület tehát már saját könyvállománya számára 1973-ban hivatalos szerződésben kibérelte Alsóőr községtől a községháza két helyiségét. 1975-ben megalakult az ún. Alsóőri Érdekközösség, amelyet a könyvtár fenntartására hozott létre négy jogi személyiség: a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Alsóőr község, az Alsóőri Római Katolikus Plébánia és az Alsóőri Népművelő Egyesület. A könyvtár megszervezésében majd fölfejlesztésében elévülhetetlen érdemei vannak dr. Galambos Iréneusznak, aki a hatvanas évek végén a burgenlandi magyarok közé érkezve rögtön bekapcsolódott a kulturális munkába, az Egyesületnek is tagja lett, saját könyv- és dokumentumgyűjteményét pedig az 1975-ös szerződéskor a könyvtár számára felajánlotta és átengedte. A könyvtár 1999-ig működött a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület részfinanszírozásában. Akkor merült fel a gondolat, hogy korszerűsíteni kellene, gépesített médiaközponttá alakítani. Az átalakítás költségeire lehetett pályázni, de csak a működtetés garantálása mellett. Ezt a BMKE nem tudta vállalni, s átadta a megalakuló fejlesztési (Magyar Média és Információs Központ) társulatnak. 2004-ben a BMKE új székházba költözött, ahol már elegendő hely áll rendelkezésre a saját könyvtár berendezéséhez és működtetéséhez. Az aktuális állomány mintegy 3 ezer könyvet, CD-t és DVD-t tartalmaz. Az egyesület tagjai az iroda nyitvatartási ideje alatt ingyenesen vehetik igénybe a könyvtár szolgáltatásait. Gondolatok… …van-e még valami értelme Burgenlandban a magyar szóval próbálkozni? Jogosnak tűnő, de valójában értelmezhetetlen kérdés. Amíg valamire a legcsekélyebb igény is van, addig annak értelme is van. Ráadásul ma a magyar szót azok közül is sokan elkezdték tanulni e tájon, akiknek nincs rá családi indíttatásuk. Kezd „divatba” jönni. Már nem „szégyen” magyarnak lenni. E nemzet megítélése a világ előtt sokat változott, főleg az utolsó évtizedben. Ausztria keleti része és Magyarország nyugati része már Pannon régióban gondolkodik, tervez, szervez. A szomszédok tanulják egymás nyelvét, és nemcsak a magyarországiak a németet! Burgenlandban már most is sok munkahelyen előnyt jelent a magyar nyelv ismerete. Izgalmas, misztikus fordulat lenne most arról beszélni, hogy akik annak idején megálmodták és létrehozták a Burgenlandi Magyar Kultúregyesületet, s megvívták annak csatáit, azok megérezték e nagy változás ígéretét. De maradjunk a földön: nem érezték meg. Egyszerűen csak hűségesek voltak. A szülőföldjükhöz is, az anyanyelvükhöz is. Sokan közülük már nincsenek velünk, de elvégzett munkájuk emléket állít nekik: van még magyar szó ezen a vidéken…