1993 szeptemberében egy pár fiatalasszony és lány elhatározta, hogy a kb. 280 lelket számláló faluban, Őriszigeten magyar néptáncegyüttest alakítanak. Az első fellépésre 1994 januárjában került sor a helyi tűzoltóbálon. Kezdetben a csoport csak lányokból állt, de 1994 márciusában fiúk is csatlakoztak. A Magyarországon többször kitüntetésben részesített koreográfus, Gerlecz László tanítása által növekedett a néptáncegyüttes repertoárja. Az utóbbi 13 évben, a rendszeres próbákon különböző magyarlakta vidéki táncokat sajátítottak el – például: vasi, somogyi, szatmári, rábaközi, kalocsai, szlavóniai, zempléni, moldvai, felcsíki... Magyarországi zenekarok a néptáncegyüttes kísérői, mint például a szombathelyi BOGLYA együttes, amely a burgenlandi magyar néphagyományt is feldolgozta. A táncosok programjukat dalokkal is bővítették. Külön említést érdemelnek a „lányos karikázók” (dunántúli, szlavóniai, ...), melyeket nem a zenészek kísérik, hanem a lányok és asszonyok saját maguk énekelik.
Vezető: Zsótér Iris Tel.: +43 3352 38489 E-Mail: office@bukv.at
Az Őriszigeti Magyar Néptáncegyüttes a felsőőri Burgenlandi Magyar Kultúregyesület keretén belül működik. A folklórcsoport tagjai Őriszigetről és környékéről származnak. Az együttes nemcsak az ún. „európai község“-ben (közigazgatásilag összetartozó három különböző anyanyelvű település: a németajkú Vörösvár, a horvátajkú Oláhciklény és a magyar ajkú Őrisziget) ismert, hanem immár a burgenlandi identitás részévé vált. A táncosok hagyományos magyar ünnepi viseletet hordanak. A nyugat-magyar nyelvterületről származó táncoknál a lányok fehér blúzt, virágmintás szoknyát különböző színárnyalatban és pántos tánccipőt hordanak. Hajukat copfba fonják, és tarka szalaggal díszítik. A legények fekete nadrágot és hozzáillő mellényt (amelyen a vidékre jellemző zsinórékesítés van), fehér inget és csizmát viselnek, de nem maradhat el a fekete kalap sem. Nemcsak Ausztriában, hanem külföldön is szerepelnek. Mint magyar néptáncegyüttes elsősorban Magyarországon és annak szomszédos országaiban vesznek részt különböző folklórünnepségeken. Ezek a találkozók nagyon fontosak számukra, mert így lehetőségük van ápolni anyanyelvüket és kultúrájukat. Céljuk a magyar hagyományok megőrzése és továbbadása az utókor számára.